A szervezet saját maga állítja elő, testünk összes fehérjéinek mintegy harmadát teszi ki.
Neve a görög kolla szóból ered, ami ragasztót jelent. Segít összetartani az izmokat, a bőrt, a porcokat, a csontokat, a szalagokat és a szerveinket.
16 típusa van, mindegyik más-más feladattal. A leggyakoribb az I., II. és III. változat.
Az egyes típus kulcseleme a bőrnek, a szalagoknak és a csontoknak, a kettes a porcoknak, míg a hármas típus az izmoknak.
A kor előrehaladtával csökken a szervezet kollagén termelése. A tünetek változatosak és egyediek lehetnek: az ízületi fájdalomtól, az izomgyengeségen át a papírszerűvé váló bőrig.
A kollagén szint csökkenése már egész fiatalon elkezdődhet és egyre látványosabbá válik. A legfőbb károsító tényezők a dohányzás, a napsütés illetve a cukor fogyasztás. Talán legegyszerűbben úgy képzelhetjük el, hogy az első kettő roncsolja, a cukor pedig kuszálja a rostokat (ráncok !!!).
A krémekben lévő szintetikus kollagén – bár kívülről némileg véd – nem növeli a bőr kollagén szintjét, ellentétben a kollagén injekciókkal, illetve a termelést stimuláló készítményekkel.
Ahhoz, hogy a kollagén belülről épüljön, a szervezetnek leginkább aminosavakra (különösen glicinre és prolinra), C-vitaminra, rézre és cinkre van szüksége. Mit érdemes fogyasztani, hogy ezeket a tápanyagokat bevigyük a szervezetbe?
Húsokat, halakat (prolin, glicin); citrusokat, zöldségeket (C-vitamin); magokat, babokat, tengeri herkentyűket (cink, réz).
A szervezet a táplálékkal bevitt kollagént nem egy az egyben hasznosítja. Először emészti, azaz aminosavakra szedi szét, majd aminosavakból újraépíti. Az újraépítéshez van leginkább szükség a fent említett összetevőkre. Előnyös, ha ezek többé-kevésbé egyszerre vannak jelen egy tápanyagban. Ilyenek az igényes kollagén készítmények. A csupán kollagént és/vagy aminosavakat tartalmazó szerek sokkal kevésbé hasznosulnak a szervezetben!